Színházak éjszakája 2014
2014.09.25 21:00
Bár ez még csak a harmadik volt, immár hagyománynak számít, hogy a Színházak éjszakáját tavasszal rendezik. Idén ettől eltérően a Magyar Dráma napjának előestéjét választották időpontul, és évadkezdésnek ez nem is volt rossz ötlet.
Én az estét délelőtt 11-kor a Katona József Színházban kezdtem, A két Korea újraegyesítése című darab nyílt próbáján. Máté Gábor bemutatta a darabot, amit kb. másfél éve játszanak Franciaországban nagy sikerrel. Megnyugtatott minket, hogy a Katona nem választott új külpolitikai irányvonalat, a darabnak semmi köze nincs egyik Koreához sem. Inkább az emberi kapcsolatokról szóló, egymással össze nem függő jelenetek láncolatáról van szó, amelyekben valamennyi színész több karaktert játszik.
A próba során megtudhattuk, hogy Máté Gábor szerint Nagy Ervinnek tökéletes teste van (ezzel az állítással eszemben sem lenne vitatkozni), hogy a színpad feletti lakásban átszaladó gyermek lábdobogása egészen jól kivehető a nézőtéren, illetve hogy Ervin akkor is nagyon komolyan veszi a munkáját, ha egy színésztárs fojtogatásáról van szó. Egyébként az is kiderült, hogy humoros, elgondolkodtató és rendhagyó jelenetekről van szó, érdemes lesz megnézni.
Miután kihasználtam a színház által erre a napra ajánlott 25%-os jegyvásárlási kedzveményt és idei nézőtársam, 11 éves fiam is csatlakozott hozzám, a Kolibri felé vettük az irányt, ahol az Emil és a detektívek ún. "happening" változatát láthattuk. Az előadás a Jókai szobor előtt kezdődött, majd a második felvonásra bevonultunk a színházba. Itt vállalkozókedvű gyermekek segítségével a detektívek sikerrel jártak, így egy sikeres rablófogás után indultunk tovább. Egy kis bkv-buszos kitérő után - mert hiszen az autómentes nap is szeptember 20-ára esett - a Játékszín felé vettük az irányt. A 18:30-as Legendák a színpadon című programra szerettük volna bejutni, kb. 20 perccel a program kezdete előtt álltunk be a színház előtt kígyózó sorba, számításaink szerint 136-137. nézőként. Negyed óra és húsz centi után úgy döntöttünk, inkább továbbmegyünk következő helyszínünkre, a Bárka Színházba.
Ott ingyen zsíroskenyérrel (vállalkozó szelleműeknek lilahagymával) és szörrpel, valamint 100 Ft-os kávéval várták a megfáradt színházbarátokat. Az Odüsszeusz szemeteslapáton című előadást már korábban is láttuk, most ismét magával ragodott kicsiket és nagyokat egyaránt. A rengeteg érdeklődő
miatt a nulladik sorban párnán ülő gyerekek (az enyém is) pedig testközelből élhették át a vihart, a tajtékzó szörnyek tejszínhab-tajtékját vagy Pallasz Athéné spagettinyilait.
Ezután az Örkény Színház volt a cél, ahol az aligHANEM koncertet élvezhettük az előcsarnokban, remek hangulatban. Az estet a Kolibriben zártuk egy retró diavetítéssel, ahol helyenként Besenyő Pista bácsi hangján szólalt meg a mese, néha az ismert képek mellé újköltésű szöveg került, egyszer pedig egy mese tükörképét néztük végig a fordítva befűzött film miatt. Éjjel kettőkor vettük hazafelé az irányt, fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagabban. Jövőre ismét megyünk!
