Mondd, te mit választanál?

A folyón túl Itália, a Belvárosi Színház új bemutatója, akár Magyarországon is játszódhatna. Két idős párt látunk egy asztal körül, amint nagy étvággyal és lelkesedéssel vetik rá magukat egy tál spagettire. Belép unokájuk, Nick (Szabó Kimmel Tamás), aki bemutatja nagyszüleit és beavat minket a család történetébe. Nem csupán generációs ellentét feszül a szereplők között, hanem kulturális is, hiszen a nagyszülők Olaszországból érkeztek Amerikába. Hogy a gyerekeiknek majd jobb élete legyen, mint nekik. De vajon az anyagi jólét és a lehetőségekkel teli élet pótolhatja-e a családi közelség elvesztését? Hiszen egy olasz számára a család az első. Vajon mit választ Nick? A hatalmas lehetőségnek számító előléptetést, ami költözéssel jár, vagy marad a nagyszülők közelében, mint egyetlen közeli hozzátartozó (hiszen az ő szülei már régen továbbálltak)? És miközben nagyszülei állandó gondoskodása az őrületbe kergeti Nicket (még egy vakrandit is szerveznek, hátha a szerelem majd itt tartja unokájukat), a kényszerűségből velük töltött egy hét alatt megtanulja megérteni őket. 

A nagyszülőket játszó színészek fantasztikusak (Lázár Kati, Szabó Éva, Benedek Miklós és Lukáts Andor), és Szabó Kimmel Tamás méltó társuk. Látható élvezettel vetik bele magukat a zajongásba, de elgondolkodtató pillanatokkal is megajándékoznak bennünket. Znamenák István lendületes előadást rendezett, amilyen egy olasz családhoz illik. Egy igazán tartalmas vígjátékot, ami a könnyedség látszatának ellenére nehéz kérdéseket feszeget. A szereplők narrációi nem csupán háttérinformációt adnak vagy megismertetnek bennünket a szereplők gondolataival, de meg is szólítanak minket, bevonnak az előadásba. Mi vajon mit választanánk? Mit választottunk? Ebben a felgyorsult világban tud-e még több generáció úgy együttélni, hogy mindenki boldog legyen?